Egy elemzés szerint a gazdasági hanyatlást a betegszabadságok rekordokat döntögető száma okozza Németországban. A munkavállalók tavaly átlagosan majdnem 20 napot hiányoztak a munkából egészségügyi problémákra hivatkozva. Igaz, betegszabadságot telefonon is lehet rendelni a háziorvosnál.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az egyik legnagyobb német egészségbiztosító összesítése szerint a tavalyi évben a dolgozók átlagosan 19,4 napot hiányoztak betegség miatt a munkából. A jelenség ráadásul emelkedő tendenciát mutat, ami tovább súlyosbítja a már amúgy is gödörben heverő gazdaság problémáit.
Ha az Európai Unió tagállamainak az adatait összevetjük, a német betegszabadságok száma valóban kiugróan magas. Olyannyira, hogy a probléma immár egy asztalon hever az ország gazdasági jövőjéről szóló diskurzusban a munkaerőhiánnyal, a bürokráciával és a magas energiaárakkal. A német kutatásalapú gyógyszeripari vállalati szövetség (VFA) a napokban egy rendkívül alapos elemzésében meghökkentő adatokat és következtetéseket publikált. E szerint a helyi ipari szereplőknek a drámai költségnövekedések és a globális környezet változásai mellett a rekordszintű megbetegedések száma miatt is komoly problémákkal kell megbirkóznia: a jelentős munkavesztés ugyanis komoly termeléskiesést okozott. Olyannyira, hogy a tanulmány szerint
Németország 26 milliárd eurótól esett el a betegszabadságok miatt, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 0,3 százalékos gazdasági zsugorodás helyett 0,5 százalékos növekedés következett volna be az egészségügyi hiányzások nélkül.
Az elemzés hozzáteszi: a 2022-es és 2023-as magas megbetegedésszám miatti teljes veszteség reálértéken meghaladja az 50 milliárd eurót, ami 2023-ban a gazdasági kibocsátás 1,6 százalékát jelentette. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a légúti megbetegedések koronavírus utáni megugrása mellett a hiányzásokat a mentális betegségek számának meredek emelkedése okozta.
A Financial Times (FT) által megkérdezett vállalatvezetők nem sok empátiáról tettek tanúbizonyságot, amikor a véleményüket kérdezték. Általános nézet, hogy a dolgozók – különösen a „munkától irtózó” fiatalabb generációk tagjai – nem hajlandók megérteni, hogy a versenyképesség fenntartásához áldozatokat kell hozni. Egy acélipari vállalat vezérigazgatója egyenesen úgy fogalmazott: a betegszabadságok magas száma nem más, mint az „elkényeztetett és túlságosan magabiztos” munkavállalók kóros tünete.
Elon Musk németországi Tesla-gyárának a vezetői annyira idegesek a betegszabadságok miatt, hogy tavaly előre be nem jelentett, váratlan látogatásokkal ellenőrizték, hogy dolgozóik valóban betegszabadságon vannak-e, vagy egyébként egészségesek, csupán kihasználják az ellátórendszer munkáltató szempontból megkérdőjelezhető lazaságát, és szimplán extra szabadságnak tekintik a betegállományt. Musk módszerét általában elítélik a német cégvezetők, ám legtöbbjükben ugyanúgy ott motoszkál az amerikai milliárdos alapgondolata. A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius a közelmúltban rendkívül óvatosan és diplomatikusan úgy fogalmazott: munkáltatóként mindent megtesznek a dolgozók biztonságáért és egészségéért a legmegfelelőbb munkakörnyezet kialakításától egészen az ingyenes oltásokig és szaktanácsadásig, de az eredményesség „mindkét fél hozzáállásán múlik”.
Van, aki ennél sokkal profánabbul fogalmaz. Egy autó- és légiipari beszállító vállalat főnöke az FT-nek nyilatkozva azt mondta: Németországban túl könnyű betegszabadságra menni, ezért vagy a rendszert kell megváltoztatni, vagy el kell érni, hogy a betegszabadság első három napjára a dolgozók egyáltalán ne kapjanak fizetést. „Nem akarok seggfejnek tűnni, de talán kétszer is meggondolnák a dolgot” – mondta nyersen.
Mi a problémájuk a vállalatoknak a német egészségügyi rendszer ezen szegmensével? Szerintük a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések túl lazák és megengedők. A törvény értelmében minden munkavállalónak joga van évi hat hét betegszabadságra teljes fizetés mellett. Ha a munkavállaló nyaralás közben betegszik meg, és ezt orvos igazolja, egyszerűen visszaigényelheti a szabadságnapjait, és máskor is felhasználhatja azokat. A legnagyobb vitát azonban a világjárvány idején bevezetett rendszer generálja,
az ugyanis megengedi, hogy a munkavállaló személyes vizsgálat nélkül, egyszerűen telefonon írassa ki magát betegszabadságra.
Christian Lindner frissen kirúgott pénzügyminiszter szerint a rendelkezés és a betegszabadságok számának megugrása között nyilvánvaló összefüggés van, ezért a telefonos megoldás eltörlését kezdeményezte. A német háziorvosi szövetség ugyanakkor védi a szabályt, mondván, ez az intézkedés igazi sikertörténet az egészségügyi rendszer bürokráciájának csökkentésében.
Természetesen megszólalt az ügyben Németország monstre ipari szakszervezete, az IG Metall is. Szerintük a betegszabadságolási rendszerrel az égvilágon semmi probléma nincs, azoknál a vállalatoknál pedig, ahol kiugróan magas az azzal élő kollégák száma, a vezetésnek mélyen magába kell néznie, hogy mit csinál rosszul – hiszen a sok megbetegedés egyértelműen a munkavállalókra nehezedő nyomások elviselhetetlenségére utal.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/AP/Német kormány sajtóirodája/Steffen Kugler
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Az amerikai alelnök szerint nagy veszélyben van az európai demokrácia.
Nem enyhül a háborús konfliktus heve, és a németek egyre megdöbbentőbb ötletekkel állnak elő.
„Gondold meg kétszer, náci!” – üzente a német kancellárnak Medvegyev.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
Mark Rutte számára is a béke a legfontosabb.
